Burundi

Burundi Köztársaság
Republika y'u Burundi République du Burundi Jamhuri ya Burundi
Burundi zászlaja Burundi címere
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progrès (franciául: Egység, Munka, Fejlődés) Nemzeti himnusz: Burundi bwacu
Fővárosa	Gitega (de jure) Bujumbura (de facto)
d. sz. 3° 22′, k. h. 29° 21′-3.3666666666667, 29.35
Legnagyobb város	Bujumbura
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Évariste Ndayishimiye
Hivatalos nyelv	kirundi, francia
Beszélt nyelvek	szuahéli
független	1962. július 1. Belgiumtól
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO AFRISTAT Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Frankofónia Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége Vám Világszervezet atomsorompó szerződés African Continental Free Trade Area
Népesség
Népesség	13 689 450 (2023, becslés)
Rangsorban	84
Becsült	12 700 000 fő (2022)
Rangsorban	84
Népsűrűség	463 fő/km²
HDI (2023)	0,439 (187.) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület	27 830 km²
Rangsorban	142
Víz	7,8%
Időzóna	CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Burundi frank (BIF)
Nemzetközi gépkocsijel	BU
Hívószám	257
Segélyhívó telefonszám	112 113 117
Internet TLD	.bi
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Type E
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Burundi Köztársaság témájú médiaállományokat.
Burundi elhelyezkedése Ruanda Tanzánia Kongói Dem. Közt. BUJUMBURA Muyinga Cibitoke Ngozi Bubanza Gitega Bururi Kivu-tó Tanganyika-tó Heha

Burundi afrikai ország, mely a kontinens keleti részén, Ruanda, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között helyezkedik el. A Nemzetközi Valutaalap 2009-es GDP-mérése szerint a Föld legszegényebb országa.

Politikai fővárosa Gitega, gazdasági, kereskedelmi fővárosa Bujumbura.

Földrajz

Burundi domborzati térképe

Az ország egy tájképe

A Tanganyika-tó Bujumbura mellett

Keleti részére a Kelet-afrikai-magasföld hullámos dombvidéke nyúlik be, míg nyugaton a Mitumba-hegység szakad le a Tanganyika-tó árkára. Legmagasabb pontja a Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza (a Nílus eredete), Ruvuvu. Legnagyobb tava a Tanganyika-tó.

Domborzat

Burundi felföldje átlagosan a tengerszint fölött 1600 m-rel fekszik; délnyugaton a Tanganyika-tó, északkeleten az Unjamwesi-medencében terül el az ország nagy része. A domborzat nyugat felé emelkedő, részben erősen tagolt fennsík, egészen a Közép-afrikai-árok peremhegységéig, ami egyben vízválasztó is. Tőle nyugatra a folyók a Kongó-medence, keletnek pedig a Nílus felé tartanak. Legmagasabb pont: Mount Heha, 2670 m.

Vízrajz

A Tanganyika-tó teljes vízfelülete 32893 km², s ebből mindössze 1800 km² tartozik Burundihoz. A Ruvubu, ami Burundiban ered, és 200 km hosszú, a Kagera-Nílus forrásfolyója.

Éghajlat

Burundi éghajlata annak ellenére, hogy közel van az Egyenlítőhöz, mégis inkább mérsékelt, magas fekvésének köszönhetően. A két esős időszakban (március–április és szeptember–december) elegendő csapadék hullik. A hegyek keleti lejtőin 1500 mm-ig, a fennsíkon 1200 mm-ig, a Kelet-afrikai-árokban 800 mm-ig esik átlagosan az eső. A hőmérséklet szinte egész évben egyenletesen 16–24 °C között van.

Élővilág, természetvédelem

Hála a bőséges csapadéknak, az ország központi és keleti fennsíkjain jó talajú nedves szavannák találhatók, így a vidék ma is kitűnő terep a földművelés és a legeltetés számára. A hegyek keleti lejtőit esőerdők és köderdők borítják. A száraz szavanna az árokövezetben jellemző.

Változatos az állatvilág: zebra, különböző antilopok, vízibivaly, szavannai varacskosdisznó, pávián, oroszlán, leopárd; a halakban gazdag folyókban vízilovak és krokodilok.

Veszélyforrások

A viszonylagos túlnépesedés következtében az erdők nagy részét mára kivágták. A lecsupaszított felszínt talajerózió sújtja, és sokfelé csökken a földek eltartóképessége.

További természeti veszélyforrások: árvíz; földcsuszamlás; aszály.

Nemzeti parkjai

• Kibira Nemzeti Park az ország északnyugati részén. Kis darab esőerdő. Határos Ruandában a Nyungwe Erdő Nemzeti Parkkal.
• Rurubu Nemzeti Park északkeleten a Rurubu, más néven Ruvubu vagy Ruvuvu folyó mentén.

Mindkettőt 1982-ben létesítették az állatvilág megőrzésére.

Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listáján jelenleg nem szerepel semmi Burundiból.

Történelem

A térség legkorábbi lakói a pigmeusok közé tartozó twa nép. Őket váltották fel részben beolvasztva a bantu vándorlás során a bantu (hutu) törzsek.

Burundi a 17. századtól független királyság volt. A Burundi Királyság eredete a mítoszok ködébe vész. A legendák szerint az alapító dinasztia első tagja, Ntare Rushatsi Ruanda felől érkezett Burundiba a 17. században; valamivel megbízhatóbb források szerint a délkeleti Buha környékéről érkezett és Nkoma környékén alapította királyságát.

A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet. 1885-ben német védnökség alá került. Az első világháborúban Belgium gyarmata volt. 1923-ban Ruanda-Urundi népszövetségi mandátumterület részeként kormányozta Belgium. A második világháború után is belga igazgatás alatt maradt, mint ENSZ gyámsági terület.

1962-es függetlenné válásától az 1993-as választásokig Burundit katonai diktátorok sora uralta. A királyságot 1966-ban számolták fel.

Ezekben az években gyakori volt a súlyos etnikai erőszak. 1965-ben hutu szélsőségesek megpróbálták a tusziktól megtisztítani Busangana települést az ország közepén fekvő Muramvya tartományban. 1972-ben, 1988-ban és 1993-ban tuszi kisebbségiek estek áldozatul hutu szélsőségesek népirtásainak. Ezeket olyan szervezetek szervezték, mint az UBU (Burundi Munkáspárt), PALIPEHUTU és később a máig hatalmon lévő CNDD-FDD.

Népirtás

1993-ban Burundiban demokratikus elnökválasztást tartottak, ahol a hutuk által dominált Burundi Demokrácia Frontja (FROBEDU) győzött. A FROBEDU vezetője, Melchior Ndadaye lett Burundi első hutu elnöke, de néhány hónappal később tuszi katonatisztek meggyilkolták. Ekkor hutu szélsőségesek tuszi civilek százezreit mészárolták le. Több százezren menekültek külföldre.

A bizonytalan helyzet 1996-ig tartott, amikor az egyik korábbi elnök, Pierre Buyoya jutott hatalomra katonai puccsal. 2000 augusztusában Burundi nagyobb politikai csoportjai béketárgyalások megkezdésében állapodtak meg. Az ország szerencsétlenségére nem lehet megkülönböztetni a politikai erőket a népirtásban vétkesektől, így az utóbbiak is szerepet kaptak a nemzeti intézményekben. Megállapodtak a demokrácia helyreállításának menetrendjében. Évekkel a tuszi kisebbség elleni népirtás után, 2003-ban fegyverszünetet kötött a kormány és a legnagyobb hutu lázadó csoport, a CNDD-FDD. Ugyanazon év áprilisában Buyoya elnököt a FROBEDU vezetője, Domitien Ndayizeye váltotta fel. De a legszélsőségesebb hutu csoport, a PELIPEHUTU-FNL (többnyire csak FNL néven említik) elutasította a tárgyalásokat. 2004 augusztusában megöltek 152 kongói tuszi menekültet Gatumba menekülttáborban Nyugat-Burundiban. Válaszul a támadásra a burundi kormány körözést adott ki Agathon Rwasa és Pasteur Habimana, az FNL vezetői ellen, és terrorszervezetnek minősítette a csoportot. De letartóztatni nem tudták őket. Viszont az ENSZ Burundiba küldött képviselői néhány hónap múlva találkoztak ezzel a két emberrel Kenyában, Nairobiban.

2005 májusában az FNL és a burundi kormány fegyverszünetet kötött, de a harcok folytatódtak. A felújított megbeszéléseken az FNL előzetes amnesztiát követelt a fegyverletételért cserébe. A 2005 közepén tartott választásokon a korábbi hutu lázadó Demokratikus Erők Védelmének Nemzeti Tanácsa (CNDD-FDD) győzött. 2006. szeptember 7-én újabb fegyverszünetet kötöttek, de a brit kormány az utazókat „növekvő feszültségre” figyelmeztette Burundiban.

Politika és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Burundi elnöki rendszerű köztársaság. A gyakorlatban 2020 táján tekintélyuralmi diktatúra, egy rendőrállam.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A nemzetgyűlésnek 52 választott és 13 kinevezett tagja van, akik 5 évre kapnak mandátumot. Az államfőt szintén 5 évre, közvetlenül választják, s az elnök egyben az UPRONA vezetője és a hadsereg főparancsnoka is. A joggyakorlat a belga jogot követi, kiegészítve a szokásjoggal.

Emberi jogok

Az ország 2024-es Freedom House besorolása: »nem szabad ország«. A függetlenség kikiáltása óta fennálló társadalmi nyugtalanság, etnikai feszültségek és háborúk határozzák meg; az emberi jogok többek között itt sérülnek a leginkább a fekete kontinensen. A választások tisztességtelenek, átláthatatlanok, szabálytalanok. Melchior Ndadaye elnök 1993-es meggyilkolása után elharapódzott az erőszak, az emberi jogokat hallatlan módon és nagy mértékben sértették meg, az eseményekért pedig senkit nem vontak felelősségre.

A választási kampányok során a pártok egymás ellehetetlenítésére megengedhetetlen eszközökhöz folyamodnak, így az erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza bizonyos körzetekben. A pártok támogatói, legyen szó civilekről, hatósági személyekről, tehetős emberekről (munkaadókról) a 2010-es kampányidőszakban bevetettek egy sor visszaélést, sőt végrehajtottak gyilkosságokat, erőszakos támadásokat, csalást, önkényes letartóztatásokat, gyülekezési jog korlátozását, megvesztegetést, politikai hovatartozáson alapuló bércsökkentést vagy elbocsátást.

A Transparency International Kelet-Afrikában 2010 óta a legkorruptabb országként tartja számon.

A szólásszabadság bár garantált, de rengeteg dokumentált eset van újságírók megtámadásáról, akik kritizálták a kormányt. 2019-ben kiskorú iskolásokat állított elő a rendőrség, mert tankönyvükbe Pierre Nkurunziza elnököt ábrázoló képet firkáltak, emiatt azzal vádolták őket, hogy az elnököt becsmérelték.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának csoportja, a Working Group on the UPR 2008-ban a következő példákat hozta fel az emberi jogok megsértése kapcsán:

1. Rendszeres kínzás a fogvatartottaknál;
2. Széleskörű szexuális erőszak;
3. Bírósági eljárás nélküli kivégzések;
4. Önkényes letartóztatások;
5. Rossz körülmények a börtönökben;
6. Az erőszaktevők büntetlensége;
7. Gyakori és rendszeres nemi erőszak;
8. Nemi erőszakkal kapcsolatos ügyek bíróságon kívüli elbírálása;
9. A nemi erőszaktevő és az áldozat közötti kényszerítő házasság gyakorlata;
10. A bírói függetlenség hiánya;
11. A fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének hiánya;
12. Megfelelő felügyeleti rendszer hiánya a fogva tartási helyeken;
13. A homoszexualitás büntetése.

A magánélethez való jog rendszeresen sérül, megjegyzendő viszont, hogy rengeteg fegyver maradt lakossági kézben a polgárháború után, s ezeket a közemberek nem akarják beszolgáltatni, ami elengedhetetlenné tehet drasztikus fellépést is. Ráadásul a választások idején tapasztalt erőszak során a rendőrök és politikai pártok fegyvereket is osztottak szét a civilek között. A megfelelő és stabil igazságszolgáltatás hiányát mutatja, hogy az emberek között elterjedt szokás az önbíráskodás és a saját igazuk erővel történő érvényesítése, amelyhez fegyvert is használnak.

Az ország vezetése hiába hozott törvényeket a nemek közti egyenlőségről, a burundi társadalom ezt nem fogadja el, így a nők alulreprezentált státuszban vannak az élet minden területén, hátrányt szenvednek bérezésben, öröklésben, az egészségügyi szolgáltatásokban, oktatásban, míg bűnelkövetés esetén gyakorta sokkal szigorúbban büntetik őket, mint a férfiakat.

A gyermekek jogi helyzete katasztrofális, különösen azok vannak rendkívül nehéz helyzetben, akik árvák, betegek vagy nyomorban élnek. Rengeteg ilyen gyerek csapódik fegyveres bűnbandákhoz vagy félkatonai szervezetekhez, amely tovább fokozza az ország instabilitását.

A polgárháború miatt elmenekült emberek többségének hátramaradt ingóságát vagy ingatlanát egyszerűen elvették és később sem szolgáltatták vissza, valamint a mai napig sem kártalanították őket.

A homoszexualitás korábban nem volt illegális Burundiban, 2009-ben viszont elfogadtak egy homoszexualitást tiltó törvényt, amely ilyen jellegű szexuális tevékenységet börtönnel illetve pénzbírsággal sújt.

Zászló

Fehér átlós kereszttel vörös (felső és alsó) és zöld panelekre osztva, középen fehér koronggal, amely három, zöld színnel körvonalazott három piros, zöld színű, háromszög alakú elrendezésű (egy csillag) fent, két csillag alatt); a zöld a reményt és az optimizmust, a fehér tisztaságot és a békét szimbolizálja, a vörös pedig a függetlenségért folytatott harcban ontott vért; a lemezen lévő három csillag a három fő etnikai csoportot képviseli: hutu, twa, tuszi, valamint a nemzeti mottó három elemét: egység, munka, haladás.

Közigazgatási beosztás

Burundi 18 tartományból áll:

• Bubanza
• Bujumbura Mairie
• Bujumbura Rural
• Bururi
• Cankuzo
• Cibitoke
• Gitega
• Karuzi
• Kayanza
• Kirundo
• Makamba
• Muramvya
• Muyinga
• Mwaro
• Ngozi
• Rumonge
• Rutana
• Ruyigi

Védelmi rendszer

18 év felett önkéntes a katonai szolgálat. A nemzeti hadseregnek (National Defense Forces – FDN) körülbelül 25.000 aktív tagja van.

A hadsereg fegyverzete túlnyomó többségben orosz származású fegyverekből áll, kiegészítve valamennyi nyugati felszereléssel, főleg Franciaországból. 2010 óta kisebb mennyiségben használt kínai, dél-afrikai és amerikai felszereléssel is rendelkeznek.

Népesség

Burundi népessége folyamatosan, gyors ütemben nő

Általános adatok

Burundi Afrika egyik legsűrűbben lakott országa. 2020-ban több mint 400 fő/km² a népsűrűség. A lakosság zöme elszórt településeken él, többnyire az északi területeken és a Tanganyika-tó körzetében, és több mint 40%-uk 15 évesnél fiatalabb.

Várható élettartam: 66,7 év (2020-as becslés)

• férfiak: 64,6 év
• nők: 68,8

Villamos árammal való lakossági ellátottság: 7,6% (2016-os becslés)

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2023 között:

Lakosok száma	2 786 740	3 153 879	3 582 950	4 018 846	4 774 155	5 882 679	6 447 672	7 510 771	9 540 362	13 689 450
	1960	1966	1973	1979	1985	1992	1998	2004	2011	2023

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Bujumbura egy utcaképe

Vidéki emberek

Burundi városai

Rangsor	Név	Lakosság		Tartomány
		1990-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Bujumbura	235 440	330 504	Bujumbura
2.	Muyinga	5 533	71 076	Muyinga
3.	Ruyigi	2 377	38 458	Ruyigi
4.	Gitega	20 708	23 167	Gitega
5.	Ngozi	14 511	21 506	Ngozi
6.	Rutana	1944	20 893	Rutana
7.	Bururi	15 816	19 740	Bururi
8.	Makamba	5 198	19 642	Makamba
9.	Kayanza	6 881	19 443	Kayanza
10.	Muramvya	2 290	18 041	Muramvya
11.	Cibitoke	8 280	14 220	Cibitoke
12.	Bubanza	2 945	12 728	Bubanza
13.	Karuzi	3 403	10 705	Karuzi
14.	Cankuzo	1643	6 585	Cankuzo
15.	Kirundo	5 181	6 083	Kirundo
16.	Rumonge	n.a.	6 074	Bururi
17.	Mwaro	n.a.	4 924	Mwaro

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Gitega keresztény temploma

• Nyelvek: az országban két hivatalos nyelv van, a francia és a kirundi, valamint beszélik még a szuahélit is.
• Népek: hutu 85%, tuszi 14%, pigmeus (tva) 1%, egyéb 4%.
• Vallások: római katolikus 62%, protestáns 5%, törzsi vallású 23%, muszlim 10%, anglikán 9%, egyéb 1%.

Szociális rendszer, oktatás

A világ egyik legfejletlenebb országa. A munkavállalóknak csak egy kis része kap nyugdíjat. Az egészségügyi ellátás hiányos.

Gazdaság

Rizsföld

A főváros egy üzeme

A szárazfölddel körülvett ország a legkevésbé fejlett országok egyike. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávétermeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-a HIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre van utalva. A kormányzati kiadások 40%-át segélyekből fedezik. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 50%, ipar 18%, szolgáltatás 32%. A világgazdaság periférikus országa, kivitele mezőgazdasági termékekre (kávé, tea, cukor, gyapot) korlátozódik. Importjában a tőkeimporton túl a kőolajtermékek és az élelmiszerek legjelentősebbek. Behozatalának értéke a kivitelnek többszöröse. Az Európai Unió országai a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, emellett Kenya, Tanzánia, Zambia, India és Kína.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Művelhető földterület: 38,9% (2011-es becslés). Öntözött terület 230 km².

Mezőgazdasági termékek: kávé, pamut, tea, kukorica, bab, cirok, édesburgonya, banán, manióka (tápióka); marhahús, tej, bőr.

Ipar

Az ország természeti kincsei: ritkaföldfém-oxidok, nikkel, cink, kobalt, urán, réz, arany, platina, vanádium, nióbium, tantál, ón, volfrám, kaolin, mészkő, vízenergia, ezeket egyelőre alig aknázzák ki. Az ipar a honi mezőgazdaság terményeit dolgozza fel és egyszerűbb fogyasztási cikkeket állít elő.

Ipari termékek: cukor, cipő, szappan, sör; cement, import alkatrészek összeszerelése; közmunkák építése; élelmiszer-feldolgozás.

Külkereskedelem

• Exporttermékek: kávé, tea, cukor, gyapot, bőr, érc.
• Importtermékek: műszaki berendezések és iparcikkek, textília, járművek, élelmiszer, kőolaj.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:

• Export: Kongói Demokratikus Köztársaság 25,5%, Svájc 18,4%, Egyesült Arab Emírségek 14,9%, Belgium 6%
• Import: India 18,5%, Kína 13%, Kenya 7,9%, Egyesült Arab Emírségek 6,8%, Szaúd-Arábia 6,8%, Uganda 6%, Tanzánia 5,4%, Zambia 4,6%

Energiatermelés

• 73% vízenergia
• 14% fosszilis energia
• 14% megújuló energiaforrás

Közlekedés

Az úthálózat hossza 12.322 km, amiből 1500 km van aszfaltozva (2016-os becslés). A külkereskedelem szempontjából fontos autó-, illetve vasútvonal vezet Bujumburából Kigakán (Ruanda) és Kampalán (Uganda) keresztül Mombasa (Kenya) kikötőjébe.

Az ország legfontosabb átrakodóhelye Bujumbura kikötője a Tanganyika-tó partján. Innen hajó-összeköttetés van a tanzániai vasúthálózathoz és Dar es Salaam kikötőjéhez.

Nemzetközi repülőtér Bujumburában van, ezenkívül 6 kisebb, szilárd burkolattal nem rendelkező repülőtér van az országban.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	9U
ITU zóna	52
CQ zóna	36

Kultúra

Burundi és Ruanda különálló államok, de kultúrájuk (és történelmük) nagyon hasonlít egymásra függetlenné válásuk után is.

Iskolások és egy iskolaépület, amely német segélyből épült

Karienda-dobosok és egy táncos

Oktatási rendszer

Az általános tankötelezettség 6-tól 12 éves korig tart. Az ország egyetlen egyetemét Bujumburában 1973-ban alapították.

Írástudás: 68,4% (2017-es becslés)

• férfiak: 76,3%
• nők: 61,2%

Művészetek

Burundiban egészen a közelmúltig a tuszi királyság nyomta rá a bélyegét az ország kultúrájára. A zene és a költészet nagy szerepet játszott a királyi udvarban. A hatalmi jelképek közé tartoztak a királyi dobok is. Ezért Burundi zenei életében kiemelt szerepe van az ingomaegyüttesnek, melyben a központi dob körül félkörben 24 állódob sorakozik. A dobok mellett különböző fúvós és húros hangszereket is használnak. Fontos hangszer a citera (manga). Hangszeren csak férfiak játszanak. A népzene általában egyszólamú, a szólista és a kórus váltogatják egymást. A twák többszólamú énekére különleges jódlitechnika jellemző.

Burundinak gazdag szóbeli irodalma van rundi nyelven; meg kell különböztetni az udvari és a népi költészetet. A modern írásos irodalom még gyerekcipőben jár. Nemzetközileg csak a francia nyelven író Michel Kayoya (1934-1972) ismert.

Gasztronómia

A burundi gasztronómia reprezentatív afrikai kulináris kultúra. Fő hozzávalói a bab, egzotikus gyümölcsök (főleg banán), vaddisznóhús, édesburgonya, tápióka, borsó, kukorica és más gabonafélék (elsősorban búza). A húsok közül külön figyelmet érdemel a kecske, hal és baromfi. Egyéb zöldségek a hagyma és káposzta. Fő fűszer a bors és a curry.

Tapasztalható francia hatás is, így az egyik jellemző fogás a brochette is francia eredetű.

Burundiban az emberek leginkább házikészítésű ételeket fogyasztanak, de igen komoly probléma az élelmiszertartósítás és a biztos élelmezés.

Turizmus

Az ország metrikus rendszert használ. A lakosság elektromos áram 240 V, 50 Hz, a fali konnektorba általában az Európában megszokott, 2-pólusú, kerek érintkezővel rendelkező konnektort lehet csatlakoztatni.

Az országban nincsenek pénzfelvevő automaták (ATM-ek), így készpénzt kell bevinni az országba. Vízum minden beutazó számára szükséges. Beutazás előtt az aktuális biztonsági helyzetet érdemes leellenőrizni.

Az üzletek és hivatalok déltől 15 óráig zárva tartanak.

Betegségek, oltások

Javasolt oltások Burundiba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
• Sárgaláz
• Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Kolera
• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Nagy az ebola veszély.

Sport

Az olimpiai játékok során Burundi eddig csak egyetlen érmet (arany) nyert. Az 1996-os atlantai játékokon Vénuste Niyongabo férfi 5000 m-es síkfutásban aratott győzelmet.

• Bővebben: Burundi az olimpiai játékokon

A Burundi labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

• Bővebben: Burundi labdarúgó-válogatott

Ünnepnapok

• Január 1.: újév napja
• Február 5.: az egység napja
• (változó): húsvét (péntek, szombat, vasárnap, hétfő)
• Május 1.: a munka ünnepe
• Július 1.: a függetlenség napja
• Augusztus 15.: Mária mennybemenetelének napja
• Szeptember 18.: az Uprona győzelmének napja
• Október 13.: megemlékezés Rwagasore meggyilkolásának napjáról
• Október 21.: megemlékezés Ndadaye meggyilkolásának napjáról
• November 1.: mindenszentek napja
• December 25.: karácsony napja

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• CIA World Factbook Archiválva 2018. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lonely Planet: East Africa – Burundi